Érzelmek,tapasztalatok,gondolatok

Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, és az igaz szavak nem mindig szépek...

Halál

Az embert egész életében a remény kíséri és tartja életben. Mindig van valami, amiben lehet reménykedni. A remény lángja egy esetben tud kialudni egy kis időre...mégpedig amikor az életedbe beavatkozik a halál. Sötétség, üresség, szomorúság és csend uralkodik a lelkedben. Meredsz magad elé és hiába küzdessz, kövér könnycseppek gördülnek le az arcodon és ebben a pillanatban megadod magad a marcangoló fájdalomnak.

Hogy lehet továbblépni, ha egy számodra fontos ember nincs többé? Nem hallod már soha többé a hangját, nem érzed az ölelésének melegét...Miért kell megvárni a halált ahhoz, hogy rádöbbenjünk, hogy a másik nagyon is fontos volt számunkra? Annyira elmélyedtünk a saját problémáinkban és életünkben, hogy elfelejtettük felhívni, meglátogatni a másikat. Miért kell megtörténnie ennek, ahhoz hogy az ember rájöjjön, hogy bitang módon viselkedett? Addig képtelen vagyunk felfogni, amíg el nem veszítjük az élők soraiból.

A sajgó fájdalom mellett megszólal benned egy hang...Mi mindent nem tudok már neki elmondani? Nem tudsz már odaszaladni és elújságolni neki valamit.

Megáll az élet? Van idő hetekig, évekig búsulni? Nincs. Könyörtelenül folytatódik az élet és telik az idő...lassan feledésbe merül a kezdeti összeomlás. A fájdalom tiszteletté és gyönyörű emlékké nemesül. Az életünkbe fektetett remény visszatér és újra elmerülünk életünk apró cseprő gondjaiban.

Elvonási tünetek

Elmegy…Egy teljes hétre elmegy, egy olyan helyre, ahol  neked nincs lehetőséged ott lenni vele. Elmegy egy olyan helyre, ahol nincs lehetőséged a karjaidba zárni és a fülébe huncutságokat súgni.

Az érzés, amikor a friss és hihetetlenül törékeny kapcsolatotokba  úgy hozza a sors, hogy egy kis időre el kell válnotok egymástól , komoly elvonási tünetekkel jár. Egy  bimbózó párkapcsolatban sülve-főve együtt vagytok. A szerelem hevében csak egymásnak éltek és minden az  élmények  közös átéléséről szól. Kitöltitekk egymás napjainak minden percét és alig tudtok egymás társaságával betelni.

Eljön a búcsú ideje és mihelyt látótávolságon kívülre kerül, rettenetes hiányérzet és üresség mar bele a szívedbe. Elment és magával vitte a kis viráglepte kertecskét, amit a szívedben működtetett. „Mikor jössz már vissza?”- teszed fel magadban a kérdést és karórádra pillantva látod, hogy távozása óta, nem több, mint  öt perc telt el. Ilyenkor tudatosul igazán benned, hogy mennyire fontos Ő, az életedben. Hogy boldogságot, fényt, örömöt és szívből jövő nevetést ajándékoz a lelkednek.

Amikor elmegy,  érzed a mérhetetlen hiányt és talán kilószámra eszed a csokit vagy telesírod aznap este a zsebkendőd egy romantikus film fölött, de visszatér…És ha visszatér, akkor dobogó szívvel ugrassz a nyakába és  minden egyes percért hálát adsz, amit együtt tölthettek. Lélegzetvétele vagy testének bármely apró rezdülése felnyithatja  a szemed  és, arra bátoríthat, hogy újra és újra kimond: ,,Boldoggá teszel és olyan csodálatos, hogy vagy nekem!”

 



Bemutatkozás

"Úgy gondolom nincs semmi szégyellnivaló abban, hogy van egy véleményünk és azt megosztjuk a másikkal.Vagy azért, hogy segítsünk vagy éppen azért, hogy mások ne értsenek vele egyet, de hogy elgondolkozzunk saját értékrendünkön és képesek legyünk saját véleményt alkotni."

Keress rá Facebook oldalamra,ha szeretnél elsőként értesülni a friss cikkekről!
facebook.com/pages/Bobo95-blog/690203494347304?fref=ts"
instagram:BOBO9503"

Feedek
Megosztás